15 ápr 2016

Borsodi László - a néptanító

Submitted by aranyosine

 

 

 

 

Borsodi László - a néptanító
(1903. június 19. Miskolc – 1979. december 20.)

Munkáscsaládban született Miskolcon. Édesapja rézöntő volt a vasútnál, édesanyja 7 gyermeket nevelt, mellette alkalmi munkákat vállalt. Tanulmányait Miskolcon kezdte az elemi iskolában, majd a Református Főgimnázium 4 éve után, 1923. június 18-án a Sárospataki Magyar Királyi Állami Tanítóképző Intézetben szerzett tanítói oklevelet. A század eleji influenzajárvány (spanyolnátha) a tanulmányai alatt két ízben is megtámadta, de erős szervezetének köszönhe-tően mindkétszer túlélte azt.

Az oklevele kézhezvétele után nem kapott rögtön tanítói állást, ezért 1923. október 12-től 1924. április 2-ig a Gazdák Biztosító Szövetkezetében vállalt munkát. Közben megpályázta a Mezőnagymihályi Református Iskola kántortanítói állását, melyet egyhangú szavazással nyert el az egyházközség vizsgáztatása után. 1924. április 2-től 1927. február 17-ig dolgozott itt ebben a beosztásban.

Családalapítási szándékához nem kapott szolgálati lakást, ezért újból pályázott. Fejércse község református előkö-nyörgő kántor tanítói állását nyerte el 1927. február 17-től.

1927. augusztus 13-án házasságot kötött Dósa Emíliával. Itt Fejércsén három gyermekük született, de sajnos ez elsőt néhány napos korában elvesztették.

Mindét szolgálati helyén elismerően szóltak tanítói és hitéletbeli munkájáról ,amit az abban az időszakban készült jegyzőkönyvek és bizonyítványok igazolnak.

A jobb megélhetőségi lehetőség miatt 1938-ban a Nyíribronyi Református Elemi Népiskolába pályázott, ahol 1938. október 16-tól 1963. szeptember 1-ig, nyugdíjba vonulásáig dolgozott. Délelőtt az összevont 3-4. osztályt tanította, délután az u.n. ismétlő osztályok (5-6. évf.) gondozását végezte. 1942-től 1947-ig kántortanító is volt. Itt, Nyíribrony-ban született meg fia, aki szintén a Borsodi László nevet viseli, harmadik gyermekként.

Családjával abban a lakásban élt, amely a tanteremmel egy épületben volt. Így az egyetlen fia már óvodáskorúként is sokat ült, sok időt töltött el az iskolapadban. 3-4. évfolyamon a fia tanítója is volt.

Osztályával az 1940-es években

Tanítványai szerették. Soha nem elvont ismereteket tanított, hanem komplexen, megfigyelésrealapozva sajátítatta el a számtan, az olvasás, a fogalmazás , a rajz, a természetrajz , stb. tantárgyak ismereteit. Megfigyeltetett és meg-számláltatott. Megfigyeltette az időjárást, fákat, madarakat, embereket stb., majd ezeket megszámolva végeztette el a műveletek. Pl. hány madár ül a fán, hány repült el stb. Lerajzoltatta a tanulókkal amit láttak, a látottakhoz kapcsolódó dalt, vagy verset tanított meg, megbeszélték a látottak tulajdonságait, jellemzőit ,levonták a tanulságokat ha volt, úgy, hogy a tanulók közben észre sem vették , hogy tanultak. A történelmet, olvasmányokat meseszerűen adta tovább és illusztrálta azokat újságokból kivágott, tablószerűen felragasztott képekkel. A tornaórákat mindig frissítésnek szánta. A rendgyakorlatok után a lehetőségekhez mérten tornagyakorlatokat végeztek a tanulók. Nemcsak bemutatta, hanem végig is csinálta azokat tanítványaival. Soha nem maradt el a játék. Mindig újat tanított: körjátékok, labdajátékok (sokszor rongylabdával), páros játékok.
Az ismétlő iskolában a gazdálkodási ismeretekre tanította a falusi gyermekeket: faültetés, gondozás – metszés, szaporítás stb. Évek múlva is visszajártak hozzá tanítványai tanácsért, segítségért. Permetezőt javított , traktort szerelt ha leállt a cséplőgép.

Kelet-Magyarország 1960.június 5.

A nyolcosztályos általános iskola megalakulása után , 1952-ben matematika – fizika szakot szerzett . A két tárgy taní-tása mellett fizika és modellező szakkört szervezett. Saját maga készítette a fizika tanításához szükséges szemléltető eszközöket - villamos csengőt, dinamót, elektroszkópot, dörzselektromos gépet régi hanglemezből, ampermérőt, szik-rainduktort stb.- mert nem volt. Ezek segítségével tanította és értettette meg a fizikai jelenségeket a tanítványaival.

       Az
általa készített szikrainduktor

1951-től igazgatója lett iskolájának. Épített és fejlesztett. A dolgozók iskolájába járó nem egy tanuló lett később me-gyei vezető , fiatal kollégái mind iskolaigazgatók lettek.

Igazgatóként

Fiatal kollégái később mind igazgatók lettek

1958-tól nyugdíjazásáig - 1963-ig - szakfelügyelőként segítette tanító kollégáit a baktalóránházi járásban. Jegyzőköny-vei tanulsága szerint inkább tanácsokat adva inspirálta és motiválta a járásban tanító pedagógusokat a színvonala-sabb pedagógiai munkára.

A népművelést is feladatának tekintette. Már az 1940-es évek elején színjátszó előadást szervezett a község fiatalja-ival. A Nyírvidék szabolcsi hírlap 1941. április hó 17-i számában így ír: „…Nyíribrony községben húsvét első - és másodnapján nagysikerű és a műkedvelő előadások falusi nívóját magasan túlszárnyaló előadást rendezett Borsody László ref. tanító…”


Saját szabadalma is volt a rádiótechnika területén. Szerkesztett és létrehozott egy egyszerű, olcsó rádiót amit sokan már meg tudtak volna vásárolni. Szabadalmát 1939-ben Anglia, Belgium, Hollandia is meg akarta venni , de a világ-háború közbe szólt.

Szabadalmi okirat

Leírás

Szakrajz

A világháború után a népművelést tovább folytatta és bővítette. A maga által készített dinamót elcserélte egy filmve-títő-géppel, amelyet átalakított , és ismeretterjesztő filmeket vetítve egészítette ki előadásait.

    9 milliméteresből 16 milliméteresre alakította
át.

A háború idején a hadifoglyokért, hadiárvákért írt kérvényeket. Sokszor – orvos híján - maga által vásárolt gyógyszer-rel segítette a betegeket.

Mindig tagja volt a község előjáróságának. Munkájával mindig a lakosság érdekeit képviselte, ami miatt sokszor volt ütközése azokkal, akik nem hasonlóan gondolkodtak. De ezeket bátran vállalta.

Nyugdíjazása után a művelődési házban művelődési feladatokat látott el. Sok értékes rendezvénnyel gazdagította a település lakosságát.

Eredményes munkájának hátterét imádott felesége biztosította. Három gyermeket neveltek, akik mindannyian peda-gógusok lettek. A pedagóguspályát a három unokája is követte , akik színvonalas magas szintű pedagógusi munkát végeznek.

Falujától csak 1979-ben, halálával vált meg. Nyíregyházán a Morgó temetőben nyugszik feleségével együtt.

Összeállította: fia ,Borsodi László nyugalmazott iskolaigazgató, tanügyigazgatási szaktanácsadó

Levelek, 2016. április 10.