Tisztelt Kollégák!

A Belügyminisztérium által kiküldött tájékoztató alapján módosítottam a táblázatot (az eredeti excel számol). A Tájékoztató szerint a "A többi illetményt növelő elem (pl.: mesterképzésben szerzett oklevél után járó 2 %-os illetménynövekedés, az egyes tantárgyak után járó 7 %-os illetménynövekedés) és az esélyteremtési illetményrész (20 %) a teljesítményértékeléstól független, nem módosul."

MÓDOSÍTOTT Illetményszámítás 2025.szeptember 1-től
BM tájékoztató pedagógus béremelés teljesítményértékelés alapján

Jogszabályi háttér:

Púétv
3.§ 12. havi illetmény: az illetmény kinevezésben szereplő, 98. § alapján megállapított összege,

98.§ (3) A munkáltató minden évben köteles a köznevelésért felelős miniszter rendeletében meghatározott szabályok szerint értékelni a pedagógus és a pedagógus szakképesítéssel vagy szakképzettséggel rendelkező nevelő-oktató munkát közvetlenül segítő munkakörben foglalkoztatott teljesítményét. Gyakornok esetén a teljesítményértékelést nem kell lefolytatni. A teljesítményértékelést írásba kell foglalni. A munkáltató a teljesítményértékelés eredményének figyelembevételével a pedagógus havi illetményét az (1) bekezdésben meghatározott illetménysáv – ha az illetménysáv alsó és felső határa e törvény felhatalmazása alapján kormányrendeletben került meghatározásra, akkor a kormányrendeletben meghatározott illetménysáv – keretein belül a 43. §-nak megfelelően határozhatja meg azzal, hogy a havi illetmény a teljesítményértékelés eredménye alapján alacsonyabb összegben nem határozható meg.

43. § [A kinevezés módosítása]
(1) A kinevezést a felek közös megegyezéssel módosíthatják. Ettől eltérően a munkáltató a foglalkoztatotti jogviszonyban álló havi illetményének összegét egyoldalúan meghatározhatja.
(2) A kinevezés módosítására – az (1) bekezdésben meghatározott kivétellel – a megkötésére vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni.
(3) A korábbi illetményhez képest alacsonyabb összegű havi illetményt a munkáltató egyoldalúan csak törvényben meghatározott okból határozhat meg.

401/2023.Korm.rend.
37. Az illetmény megállapítása
88. § (1) A Gyakornok fokozathoz tartozó havi illetmény a 2025. évben 640 900 Ft.
(2) A Púétv. 98. § (1) bekezdése szerinti köznevelési foglalkoztatott havi illetménye nem lehet kevesebb, mint az (1) bekezdés szerinti összeg.
(3) Az esélyteremtési illetményrészre való jogosultság szempontjából figyelembe veendő kedvezményezett és felzárkózó települések listáját az Fktr. 1. melléklete tartalmazza.
(4) Az esélyteremtési illetményrész megállapításának feltétele, hogy a köznevelési foglalkoztatotti jogviszonyban álló a kinevezésében feltüntettek szerint a Púétv. 76. § (1) bekezdése szerinti általános teljes napi munkaidő alapulvételével meghatározott heti munkaidő legalább ötven százalékában teljesítse a Púétv. 98. § (5) bekezdésében meghatározott feltételeket. Ebben az esetben az esélyteremtési illetményrésznek teljes összege jár, a feladatra fordított munkaidő arányától függetlenül.
(5) Az esélyteremtési illetményrész megállapítása szempontjából a Púétv. 98. § (5) bekezdés b) pontja szerinti a gyermek- és tanulólétszámmal, valamint a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról szóló miniszteri rendelet szerinti képességkibontakoztató, illetve integrációs felkészítés vagy óvodai fejlesztő program meglétével kapcsolatos feltételnek a tanév október 1-jén kell fennállnia.
(6) Az esélyteremtési illetményrészre való jogosultság a tanévre, illetve a nevelési évre szól. A tanév szeptember hónapjára járó esélyteremtési illetményrészt legkésőbb a november hónapra járó illetménnyel egyidejűleg visszamenőleg kell kifizetni.
(7) A pedagógus szakképzettséggel vagy szakképesítéssel nem rendelkező nevelő és oktató munkát közvetlenül segítő munkakörben foglalkoztatott esetében a Magyarország központi költségvetéséről szóló törvény a garantált bérminimum száztíz százaléka erejéig biztosítja a fedezetet az illetmény, munkabér Púétv. 99. §-ában, illetve 132. § (4) bekezdésében meghatározott mértéket meghaladó, munkáltatói mérlegelésen alapuló emelésére.
(8) Ha a köznevelési foglalkoztatotti jogviszonyban álló a Púétv. 68. § (4) bekezdése szerint lát el feladatot, akkor a feladatellátás idejére a havi illetményének pótlék és egyes köznevelési feladatokért járó megbízási díj nélküli összege tíz százalékával emelt összegű illetmény illeti meg.

88/A. § (1) A munkáltató a pedagógus, valamint a pedagógus szakképesítéssel vagy szakképzettséggel rendelkező nevelő-oktató munkát közvetlenül segítő munkakörben foglalkoztatott (e § alkalmazásában a továbbiakban együtt: pedagógus) tartós pótlékok és megbízási díjak nélküli havi illetményét a Púétv. 97. § (1) bekezdése szerinti fokozata alapján a Púétv. 98. § (2) és (3) bekezdésében foglaltak figyelembevételével – a (2) és (3) bekezdésben foglalt eltéréssel – olyan módon állapítja meg, hogy a havi illetmény összege – az esélyteremtési illetményrészt ide nem értve –
a) Pedagógus I. esetén 653 100 forinttól 1 290 800 forintig,
b) Pedagógus II. esetén 660 400 forinttól 1 375 600 forintig,
c) Mesterpedagógus esetén 716 900 forinttól 1 654 400 forintig,
d) Kutatótanár esetén 840 000 forinttól 1 781 600 forintig
terjedhet.
(2) Ha a pedagógus hároméves vagy ennek egész számú többszörösével azonos mértékű, a 42. §-ban meghatározottak szerint számítandó szakmai gyakorlatot az előző naptári évben fejezett be, és ebben az időszakban illetményemelésben nem részesült, akkor a havi illetményét a munkáltató a tárgyév január 1-jén a tárgyévet megelőző év december havi illetménye legalább 102,5%-ában állapítja meg.
(3) A (2) bekezdés alkalmazása során nem minősül illetménynövelésnek, ha a pedagógus számára magasabb fokozatba történő átsorolás vagy a teljesítményértékelés eredménye okán lett magasabb illetmény megállapítva.

44/A. A havi illetmény részét képező egyéb juttatások
95/A. § (1) Ha az érintett pedagógus, valamint a pedagógus szakképesítéssel vagy szakképzettséggel rendelkező nevelő-oktató munkát közvetlenül segítő munkakörben foglalkoztatott a munkaköre betöltéséhez előírt szakképzettséget mesterképzésben szerezte, akkor a pótlék és egyes köznevelési feladatokért járó megbízási díj nélkül számított – a Púétv. 98. § (5) bekezdése szerinti esélyteremtési illetményrészt nem tartalmazó – havi illetményét a 88/A. § (1) bekezdése figyelembevételével meghatározott összegnél 2%-kal magasabb mértékben kell meghatározni.
(2) Ha a tantárgy oktatásához megfelelő tanári szakképzettséggel rendelkező pedagógus az 5. mellékletben meghatározott tantárgyat tanítja, akkor a Púétv. 98. § (5) bekezdése szerinti esélyteremtési illetményrészt nem tartalmazó havi illetményének pótlék és egyes köznevelési feladatokért járó megbízási díj nélküli összegét 7%-kal magasabb mértékben (a továbbiakban: egyes tantárgyak után járó illetménynövekedés) kell meghatározni.
(3) Ha a (2) bekezdésben foglalt feltételnek megfelelő pedagógus az (1) bekezdésben foglalt feltételnek is megfelel, akkor az egyes tantárgyak után járó illetménynövekedést az (1) bekezdés szerint megállapított illetmény figyelembevételével kell meghatározni.
(4) Az egyes tantárgyak után járó illetménynövekedésre való jogosultság a tantárgyfelosztásban az 5. melléklet szerinti tantárgy tanítására történt kijelölés hónapjának első napjától a kijelölés megszüntetése hónapjának utolsó napjáig, illetve ha kijelölés megszüntetésére a tanítási év végével vagy azt követően kerül sor, a tanév utolsó napjáig szól.
(5) A Púétv. 98. § (5) bekezdésének alkalmazása során az esélyteremtési illetményrész alapjául szolgáló havi illetmény összegének részét képezi az (1) bekezdés szerinti illetménynövekedés és az egyes tantárgyak után járó illetménynövekedés is.
(6) A Gyakornok fokozatba sorolt pedagógus a Púétv. 98. § (5) bekezdése szerinti esélyteremtési illetményrészt nem tartalmazó havi illetményének pótlék és egyes köznevelési feladatokért járó megbízási díj nélküli összegét havonta 10 600 forinttal magasabb összegben (a továbbiakban: pályakezdés után járó illetménynövekedés) kell meghatározni. Amennyiben a Gyakornok a naptári év közben Pedagógus I. fokozatba kerül átsorolásra, a pályakezdés után járó illetménynövekedésre a tárgyév december 31-ig jogosult marad.
(7) A Púétv. 98. § (5) bekezdésének alkalmazása során az esélyteremtési illetményrész alapjául szolgáló havi illetmény összegének részét képezi a pályakezdés után járó illetménynövekedés

A Kormány 182/2025. (VI. 30.) Korm. rendelete
a 2024/2025. tanévi teljesítményértékelés alapján történő illetmény kifizetéséről és egyes köznevelési tárgyú kormányrendeletek módosításáról
[1] A Kormány kiemelt célja, hogy az Európai Unióval kötött megállapodás alapján a 2025–2031. évekre biztosítsa, hogy a pedagógusok átlagbére elérje a diplomás átlagbér nyolcvan százalékát.
[2] Cél a béremelésre biztosított források teljesítményalapú elosztása.
[3] A Kormány a pedagógus továbbképzési rendszer minél professzionálisabb felépítése és a gyermekeinket nevelő pedagógusok minél alaposabb felkészítése, a tanulmányi rendszer pontos adatokkal való működése, a határon túli magyar pedagógusok megbecsülése érdekében az alábbi szabályokat alkotja.
[4] A Kormány
a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 94. § (4) bekezdés q) pontjában,
az 5. § és a 6. § tekintetében a pedagógusok új életpályájáról szóló 2023. évi LII. törvény 155. § (1) bekezdés 16. pontjában, a 7. § tekintetében a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 94. § (4) bekezdés n) pontjában, a 8. § és az 1. melléklet tekintetében a pedagógusok új életpályájáról szóló 2023. évi LII. törvény 155. § (1) bekezdés
1. pontjában, a 9. § tekintetében a pedagógusok új életpályájáról szóló 2023. évi LII. törvény 155. § (1) bekezdés 4. pontjában, a 10–14. § és a 2. melléklet tekintetében a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 94. § (4) bekezdés f) pontjában
kapott felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 15. cikk (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:
1. § (1) A 2024/2025. tanév végén végrehajtott teljesítményértékelés (a továbbiakban: 2024/2025-ös teljesítményértékelés) során a pedagógusok új életpályájáról szóló 2023. évi LII. törvény (a továbbiakban: Púétv.) 98. § (3) bekezdése szerinti teljesítményértékelés eredményeként meghatározott illetményemelésre felhasználható összeg fenntartónként a pedagógus teljesítményértékelés hatálya alá tartozó, teljes munkaidőben foglalkoztatottakra átszámítva havonta és átlagosan fejenként 20 000 forint, amelyet a munkáltató kizárólag a jogosultak illetményemelésére használhat fel.
(2) A tankerületi központ által fenntartott köznevelési intézmény esetén a teljesítményértékelés eredményeként meghatározott illetményemelésre felhasználható összeg tekintetében fenntartónak a Klebelsberg Központot kell tekinteni.
2. § (1) A munkáltató a 2024/2025-ös teljesítményértékelés eredménye alapján, a 2024/2025-ös teljesítményértékelés során a (2) bekezdés a) pontja szerinti illetményemelést biztosíthat, illetve a (2) bekezdés b) pontja szerinti illetményemelést biztosít.
(2) A munkáltató
a) az átlagos teljesítményt nyújtó értékelendő személy számára legfeljebb havi 20 000 forint illetményemelést biztosíthat,
b) a kiemelkedő teljesítményt nyújtó értékelendő személy számára legalább havi 20 000 forint, legfeljebb havi 60 000 forint illetményemelést biztosít.
(3) Ha az érintettet 2025. szeptember 1-jén vagy 2026. január 1-jén magasabb pedagógus fokozatba kell átsorolni, ezen időponttól a rá vonatkozó illetménysáv alsó határánál legalább a (2) bekezdés a) és b) pontja szerinti összeggel magasabb – esélyteremtési illetményrész, a gyakornoki besorolás, a mesterfokozat és meghatározott tantárgyak tanítása utáni illetménynövekedések, valamint pótlék és megbízási díj nélküli – havi illetményre jogosult.
3. § A Púétv. 98. § (3) bekezdésének alkalmazásával a 2024/2025-ös teljesítményértékelés eredményeként az illetményt 2025. szeptember 1-jétől kell megállapítani, az erre vonatkozó kinevezésmódosítást legkésőbb 2025. szeptember 20-ig kézbesíteni kell.
4. § (1) Ez a rendelet – a (2) bekezdésben foglalt kivétellel – a kihirdetését követő napon lép hatályba.
(2) Az 1–3. § 2025. július 20-án lép hatályba.
5. § Az oktatási igazolványokról szóló 362/2011. (XII. 30.) Korm. rendelet 40/A. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Ezen alcím alkalmazásában a köznevelésben és a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény (a továbbiakban: Gyvt.) 15. § (16) bekezdése szerinti intézményekben kiadható pedagógusigazolvány esetében adatkezelőn az Oktatási Hivatalt, közreműködő intézményen a köznevelésben az Nkt. szerinti nevelési-oktatási intézményt, a gyermekvédelmi intézmények esetében a Gyvt. 15. § (16) bekezdése szerinti intézményt kell érteni.”
6. § Az oktatási igazolványokról szóló 362/2011. (XII. 30.) Korm. rendelet 18/A. alcíme a következő 40/K. és 40/L. §-sal egészül ki:
„40/K. § (1) A szomszédos államokban élő magyarokról szóló 2001. évi LXII. törvény (a továbbiakban: Szátv.) hatálya alá tartozó pedagógusok (a továbbiakban: külhoni pedagógusok) részére kiadható pedagógusigazolvány esetében adatkezelőn és közreműködő intézményen az Oktatási Hivatalt kell érteni.
(2) A külhoni pedagógusok a pedagógusigazolvány iránti kérelmüket az Oktatási Hivatalhoz nyújtják be.
(3) A (2) bekezdésben foglalt kérelemhez csatolni kell a köznevelésért felelős miniszter által vezetett minisztérium honlapján megjelölt külhoni pedagógus szervezet igazolását a kérelmező személy fennálló pedagógusjogviszonyáról. Az Oktatási Hivatal ellenőrzi, hogy az igazolás
a) kiállítója szerepel-e a köznevelésért felelős miniszter által vezetett minisztérium honlapján megjelölt szervezetek
között,
b) tartalmilag igazolja-e a pedagógus jogviszony fennállását.
(4) A kérelemhez csatolni kell – az adott külföldi állam által kiállított hivatalos okirat másolatával – annak igazolását, hogy a kérelmező a Szátv. szerinti szomszédos államban lakóhellyel rendelkezik.
(5) A külhoni pedagógusok pedagógusigazolvány-igénylései tekintetében alkalmazni kell a 40/C. § (3) bekezdését.
40/L. § Az adatkezelő külhoni pedagógusok pedagógusigazolványával összefüggő feladatai tekintetében alkalmazni kell a 40/D. § (1) bekezdését, azzal, hogy a közreműködő intézmények adatait nem kell nyilvántartani.”
7. § Az állami köznevelési közfeladat ellátásában fenntartóként részt vevő szervekről, valamint a Klebelsberg Központról szóló 134/2016. (VI. 10.) Korm. rendelet 8/A. §-a a következő (3a) bekezdéssel egészül ki:
„(3a) Ha jogszabály alapján
a) a köznevelési intézmény a tanulmányi rendszer útján csatlakozik állami informatikai rendszerhez vagy szolgáltatáshoz, a köznevelési intézmény nevében,
b) a tanulmányi rendszer állami informatikai rendszerhez vagy szolgáltatáshoz köteles csatlakozni,a csatlakozáshoz szükséges eljárásban a Klebelsberg Központ jár el.”
8. § A pedagógusok új életpályájáról szóló 2023. évi LII. törvény végrehajtásáról szóló 401/2023. (VIII. 30.) Korm. rendelet
2. melléklete az 1. melléklet szerint módosul.
9. § A pedagógusok új életpályájáról szóló 2023. évi LII. törvény végrehajtásáról szóló 401/2023. (VIII. 30.) Korm. rendelet
a) 10. § c) pontjában az „a konduktor (tanító) és a konduktor (óvodapedagógus)” szövegrész helyébe az „a konduktor (óvodapedagógus vagy tanító szakiránnyal), a konduktor (óvodapedagógus vagy tanító specializációval) és a konduktor (óvodai, iskolai vagy pedagógiai rehabilitáció specializációval)” szöveg,
b) 26. § (3) bekezdésében a „konduktor (tanító) vagy konduktor (óvodapedagógus)” szövegrész helyébe a „konduktor (óvodapedagógus vagy tanító szakiránnyal), konduktor (óvodapedagógus vagy tanító specializációval) vagy konduktor (óvodai, iskolai vagy pedagógiai rehabilitáció specializációval)” szöveg,
c) 2. mellékletében foglalt táblázat C:17 mezőjében az „okleveles gyógypedagógus vagy gyógypedagógia-tanár vagy okleveles logopédus” szövegrész helyébe az „okleveles gyógypedagógus vagy okleveles gyógypedagógia-tanár vagy okleveles logopédus” szöveg lép.
10. § Hatályát veszti a pedagógusok új életpályájáról szóló 2023. évi LII. törvény végrehajtásáról szóló 401/2023. (VIII. 30.) Korm. rendelet 33. § (1) bekezdés a) pontjában a „középiskola esetén” szövegrész.
11. § A pedagógus-továbbképzés rendszeréről szóló 419/2024. (XII. 23.) Korm. rendelet 6. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A gyakornoki továbbképzés két, egyenként tizenöt kreditértékű képzésen való részvétellel és az előírt tanulmányi követelmények teljesítésével valósul meg. Az egyik továbbképzés a köznevelés közszolgálat voltával kapcsolatos ismeretekre készít fel, a másik a pedagógus munkaköréhez kapcsolódó, az igazgató által megjelölt 2. melléklet szerinti képzés, amely a nevelő-oktató munka során alkalmazott tartalomszabályozókról szól.”
12. § (1) A pedagógus-továbbképzés rendszeréről szóló 419/2024. (XII. 23.) Korm. rendelet 6. § (5) bekezdés c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A pedagógus-továbbképzés választható képzési kreditszáma – választható képzésen való részvétel helyett vagy amellett – teljesíthető)
„c) nemzetiségi óvodai nevelésben, iskolai nevelésben-oktatásban, kollégiumi nevelésben-oktatásban részt vevő pedagógus esetén a nemzetiség nyelve szerinti országban, továbbá a nemzetiségek nyelvén oktató, kultúrájukat ápoló külföldi intézményekben nyelvi felkészítésben, valamint népismeret, országismeret oktatásával összefüggő pedagógus-továbbképzésben való részvétellel vagy ilyen továbbképzés nemzetközi megállapodás alapján Magyarországon történő megszervezése esetén az abban való részvétellel,”
(2) A pedagógus-továbbképzés rendszeréről szóló 419/2024. (XII. 23.) Korm. rendelet 6. § (5) bekezdése a következő e) ponttal egészül ki:
(A pedagógus-továbbképzés választható képzési kreditszáma – választható képzésen való részvétel helyett vagy amellett – teljesíthető)
„e) idegen nyelvet oktató pedagógus esetén a nyelv szerinti országban nyelvi felkészítésben vagy ilyen továbbképzés nemzetközi megállapodás alapján Magyarországon történő megszervezése esetén az abban való
részvétellel.”
13. § A pedagógus-továbbképzés rendszeréről szóló 419/2024. (XII. 23.) Korm. rendelet a 2. melléklet szerinti
2. melléklettel egészül ki.
14. § A pedagógus-továbbképzés rendszeréről szóló 419/2024. (XII. 23.) Korm. rendelet
a) 1. § (3) bekezdésében az „egy” szövegrész helyébe a „két” szöveg,
b) 3. §-ában a „kinevezéséhez” szövegrész helyébe a „megbízásához” szöveg,
c) 4. § (1) bekezdésében a „nyilvántartás adatai alapján” szövegrész helyébe a „nyilvántartás adatai alapján, a nyilvántartás felületén” szöveg,
d) 4. § (2) bekezdésében az „a tanévet megelőző év április 30-áig” szövegrész helyébe az „a tanévet megelőző április 30-áig” szöveg,
e) 6. § (5) bekezdés a) pont ac) alpontjában a „pedagógus munkakör betöltésére feljogosító új végzettség és szakképzettség” szövegrész helyébe a „pedagógus munkakör betöltésére feljogosító új szakképzettség” szöveg és
f) 13. § (1) bekezdésében a „kinevezése” szövegrész helyébe a „megbízása” szöveg lép.

1. melléklet a 182/2025. (VI. 30.) Korm. rendelethez
A pedagógusok új életpályájáról szóló 2023. évi LII. törvény végrehajtásáról szóló 401/2023. (VIII. 30.) Korm. rendelet 2. mellékletében foglalt táblázat 16. sora helyébe a következő rendelkezés lép:
(A B C
1. A nevelő-oktató munka pedagógiai szakaszai /
Nevelési-oktatási intézmények Pedagógus-munkakör Az alkalmazáshoz szükséges szakképzettség)
16. konduktor a) konduktor,
b) konduktor-tanító,
c) konduktor-óvodapedagógus,
d) konduktor (óvodapedagógus vagy tanító szakiránnyal),
e) konduktor (óvodapedagógus vagy tanító specializációval),
f) konduktor (óvodai, iskolai vagy pedagógiai rehabilitáció specializációval),
g) speciális pedagógia szakos tanár és szakpedagógus, ha az a)–f) alpontra épül, h) okleveles konduktortanár
2. melléklet a 182/2025. (VI. 30.) Korm. rendelethez
„2. melléklet a 419/2024. (XII. 23.) Korm. rendelethez
A nevelő-oktató munka során alkalmazott tartalomszabályozókról szóló gyakornoki továbbképzési programok:
1. A magyar nyelv és irodalom tantárgy tartalmi szabályozása az 5–8. évfolyamon a Nemzeti alaptantervben (a továbbiakban: Nat.), a kerettantervekben és ennek megjelenése a tankönyvekben
2. A magyar nyelv és irodalom tantárgy tartalmi szabályozása a gimnáziumban a Nat.-ban, a kerettantervekben és ennek megjelenése a tankönyvekben
3. A történelem tantárgy tartalmi szabályozása az 5–8. évfolyamon a Nat.-ban, a kerettantervekben és ennek megjelenése a tankönyvekben
4. A történelem tantárgy tartalmi szabályozása a gimnáziumban a Nat.-ban, a kerettantervekben és ennek megjelenése a tankönyvekben
5. A matematika tantárgy tartalmi szabályozása az 5–8. évfolyamon a Nat.-ban, a kerettantervekben és ennek megjelenése a tankönyvekben
6. A matematika tantárgy tartalmi szabályozása a gimnáziumban a Nat.-ban, a kerettantervekben és ennek megjelenése a tankönyvekben
7. Az állampolgári ismeretek tantárgy tartalmi szabályozása az 8. évfolyamon a Nat.-ban, a kerettantervekben és ennek megjelenése a tankönyvekben
8. Az állampolgári ismeretek tantárgy tartalmi szabályozása a 12. évfolyamon a Nat.-ban, a kerettantervekben és ennek megjelenése a tankönyvekben
9. A természettudomány tantárgy tartalmi szabályozása a felső tagozaton a Nat.-ban, a kerettantervekben és ennek megjelenése a tankönyvekben
10. A természettudomány tantárgy tartalmi szabályozása a gimnáziumban a Nat.-ban, a kerettantervekben és ennek megjelenése a tankönyvekben
11. A fizika tantárgy tartalmi szabályozása a felső tagozaton a Nat.-ban, a kerettantervekben és ennek megjelenése a tankönyvekben
12. A fizika tantárgy tartalmi szabályozása a gimnáziumban a Nat.-ban, a kerettantervekben és ennek megjelenése a tankönyvekben
13. A kémia tantárgy tartalmi szabályozása a felső tagozaton a Nat.-ban, a kerettantervekben és ennek megjelenése a tankönyvekben
14. A kémia tantárgy tartalmi szabályozása a gimnáziumban a Nat.-ban, a kerettantervekben és ennek megjelenése a tankönyvekben
15. A biológia tantárgy tartalmi szabályozása a felső tagozaton a Nat.-ban, a kerettantervekben és ennek megjelenése a tankönyvekben
16. A biológia tantárgy tartalmi szabályozása a gimnáziumban a Nat.-ban, a kerettantervekben és ennek megjelenése a tankönyvekben
17. A földrajz tantárgy tartalmi szabályozása a felső tagozaton a Nat.-ban, a kerettantervekben és ennek megjelenése a tankönyvekben
18. A földrajz tantárgy tartalmi szabályozása a gimnáziumban a Nat.-ban, a kerettantervekben és ennek megjelenése a tankönyvekben
19. A technika és tervezés tantárgy tartalmi szabályozása a Nat.-ban, a kerettantervekben és ennek megjelenése a tankönyvekben
20. A digitális kultúra tantárgy tartalmi szabályozása a felső tagozaton a Nat.-ban, a kerettantervekben és ennek megjelenése a tankönyvekben
21. A digitális kultúra tantárgy tartalmi szabályozása a gimnáziumban a Nat.-ban, a kerettantervekben és ennek megjelenése a tankönyvekben
22. A testnevelés tantárgy tartalmi szabályozása a felső tagozaton a Nat.-ban, a kerettantervekben és ennek megjelenése a tankönyvekben
23. A testnevelés tantárgy tartalmi szabályozása a gimnáziumban a Nat.-ban, a kerettantervekben és ennek megjelenése a tankönyvekben
24. Az idegen nyelv és célnyelvi civilizáció tartalmi szabályozása a Nat.-ban, a kerettantervekben és ennek megjelenése a tankönyvekben
25. A nemzetiségi nyelv és irodalom, valamint a nemzetiségi népismeret tantárgy tartalmi szabályozása a Nat.-ban, a kerettantervekben és ennek megjelenése a tankönyvekben
26. Az ének-zene tantárgy tartalmi szabályozása a Nat.-ban, a kerettantervekben és ennek megjelenése a tankönyvekben
27. A dráma és színház tantárgy tartalmi szabályozása a Nat.-ban, a kerettantervekben és ennek megjelenése a tankönyvekben
28. Az etika tantárgy tartalmi szabályozása a Nat.-ban, a kerettantervekben és ennek megjelenése a tankönyvekben
29. A hon- és népismeret tantárgy tartalmi szabályozása a Nat.-ban, a kerettantervekben és ennek megjelenése a tankönyvekben
30. A vizuális kultúra tantárgy tartalmi szabályozása a Nat.-ban, a kerettantervekben és ennek megjelenése a tankönyvekben
31. Az általános iskola alsó tagozatának tartalmi szabályozása a Nat.-ban, a kerettantervekben és ennek megjelenése a tankönyvekben.”
 

A Kormány 1231/2025. (VI. 30.) Korm. határozata a pedagógusok teljesítményértékelés alapján történő illetményemelésének finanszírozásáról
A Kormány kiemelten fontosnak tartja, hogy a teljesítményelem a pedagógusok bérezésének része legyen, így a pedagógusok teljesítményértékelése alapján kiosztható illetményemeléssel kívánja még vonzóbbá tenni a pedagógus életpályát, és javítani a köznevelés eredményességét. A Kormány erre figyelemmel
1. egyetért a pedagógus béremelés céljára biztosított források teljesítményalapú elosztásával, valamint
a 2024/2025-ös tanév végén végrehajtott teljesítményértékelés során a pedagógusok új életpályájáról szóló 2023. évi LII. törvény 98. § (3) bekezdése szerinti illetményemelés finanszírozásával;
2. felhívja a nemzetgazdasági minisztert, hogy az 1. pontban meghatározott cél megvalósítása érdekében gondoskodjon a 2025. évben az érintett fenntartók részére összesen legfeljebb 10 952 900 000 forint költségvetési forrás rendelkezésre állásáról.
Felelős: nemzetgazdasági miniszter Határidő: 2025. augusztus 31.