27 okt 2020

Gyermekfelügyeletre NOKS

Submitted by aranyosine

Az Nkt jelenlegi szabályozása szerint - 62.§ (8) Az óvodapedagógusnak a kötött munkaidejét a gyermekekkel való közvetlen, a teljes óvodai életet magában foglaló foglalkozásra kell fordítania, a munkaidő fennmaradó részében, legfeljebb heti négy órában a nevelést előkészítő, azzal összefüggő egyéb pedagógiai feladatok, a nevelőtestület munkájában való részvétel, gyakornok szakmai segítése, továbbá eseti helyettesítés rendelhető el az óvodapedagógus számára - ami véleményem szerint azt jelenti,hogy az óvodáknak elsősorban végzett óvodapedagógussal kell elláttatni a gyermekekkel való közvetlen foglalkozást, a teljes óvodai életet magában foglaló foglalkozásokat.

Mint ismeretes a MÁK kiadott egy információt az új munkakörökkel kapcsolatban,amit visszavontak , mert a MÁK által kiadott munkakörök nincsenek a jogszabályokban.
Mivel jogszabály másként nem rendelkezik, így óvodapedagógust kell alkalmazni az óvodákban az óvodapedagógusi feladatok ellátására , azt finanszírozza az állam, pedagógiai asszisztens továbbra is 3 csoportonként 1 fő finanszírozott és csoportonként egy fő dajka alkalmazható. Vagyis nem lehet NOKS létszámot ezután sem növelni semmilyen új munkakörben.

De akkor miben könnyítette a nyár végi jogszabály változás az óvodák életét?

Például abban,hogy;
- reggelente nem muszáj, hogy óvodapedagógus fogadja a gyermekeket,mert dajka és vagy pedagógiai asszisztens is fogadhatja. Emiatt az óvodapedagógusnak a munkaideje reggel később kezdődhet ,így napközben tovább lehet bent a csoportban a gyermekek között. Gyakorlati példa erre: ha az óvodapedagógus csak reggel 8-kor kezd dolgozni,akkor akár fél 3-ig is bent tud tartózkodni a gyermekek között a csoportban. Fél 3 után más munkaszervezési móddal (pl. másik csoportból jön át kolléga, vagy pedagógiai asszisztenssel oldható meg a feladat, stb , vagy,
ha váratlanul kiesik pedagógus ,akkor a pedagógiai asszisztens egyedül is felügyelhet a gyermekre (mert eddig erre nem volt lehetőség),akár több napon keresztül is,pl. tartós táppénz vagy pedagógus hiány miatt átmenetileg , ha másképpen nem oldható meg a feladatellátás. Természetesen figyelve arra,hogy a szakmai feladatokat csak pedagógus láthatja el.

Miben segítheti az óvodákat az átfedési idő elvétele?

Abban, hogy minden pedagógusnál felszabadul napi 2 óra. Emiatt kevesebb óvodapedagógus is elég lehet a feladatok ellátásához. Itt is a munkaszervezési mód változásán van a hangsúly,hiszen ebben a helyzetben lesz olyan pedagógus is,aki több csoportban tölti ki a heti 32 óra kötött munkaidejét.

Összefoglalva:
- Munkaszervezési mód változtatása mellett a NOKS is besegíthet gyermekfelügyeletbe,
- A munkaszervezési mód az ,amin az intézményeknek változtatni kell a jogszabályváltozás következtében - különösen ott,ahol óvodapedagógus hiány van - hiszen az új helyzetben lehetnek csoportok ahol nem csak két óvodapedagógus lesz a gyermekek mellett.

Szakmai feladatok ellátása:

Bár a jogszabály módosításban viszonylag pontosnak tűnik annak a felsorolása, hogy mikor van esetleg lehetőség arra,hogy NOKS lássa el a gyermekek felügyeletét - 326/2013.Korm.rend. 33/B.§ (5) Ha az óvoda reggel 8.00 óra előtt vagy a délutáni időszakban nem fejlesztő, iskola-előkészítő vagy más, kifejezetten nevelési jellegű foglalkozást szervez, ezen időszakokban a gyermekek felügyeletét nevelő-oktató munkát közvetlenül segítő munkakörben foglalkoztatott személy is elláthatja. - de véleményem szerint nem szabad figyelmen kívül hagyni ennek az egy pontnak az értelmezéséhez az egyéb más szabályzásokat is.

Az Nkt 21.§ (11) bekezdése kimondja, hogy szakmai szabálysértés,ha az óvoda - az intézmény által ellátott feladatoktól függően – az Óvodai nevelés országos alapprogramja rendelkezéseit sérti " Nkt 21.§ (11)Szakmai szabálysértés, ha az intézmény működése – az intézmény által ellátott feladatoktól függően – az Óvodai nevelés országos alapprogramja a Nat, az adott intézményre érvényes kerettanterv, vagy e törvény felhatalmazása alapján készített és jóváhagyott más nevelési, oktatási program, az érettségi vizsgáról szóló jogszabály, az érettségi vizsga vizsgakövetelményei, a Kollégiumi nevelés országos alapprogramja, a nemzetiség óvodai nevelésének irányelve, a nemzetiség iskolai oktatásának irányelve, a Két tanítási nyelvű iskolai oktatás irányelve, a Sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai nevelésének irányelve, a Sajátos nevelési igényű tanulók iskolai oktatásának irányelve, az Alapfokú művészetoktatás követelményei és tantervi programja rendelkezéseit sérti."

Vagyis az országos alapprogram alapján és a mindig aktualizált óvodai pp alapján nagyon komolyan át kell gondolni,hogy mely esetben van szó az intézményben ténylegesen csak gyermekfelügyeletről.

Én úgy gondolom, hogy a reggeli sima gyermekmegőrzés az biztosan gyermekfelügyelet, a délutáni altatás az biztosan gyermekfelügyelet, viszont a tisztálkodás, az étkezés során már megjelennek nevelési feladatok. Ezeket az ONAP is szabályozza, aminek megvalósulását sem a dajkára,sem pedig a pedagógiai asszisztensre nem feltétlenül lehetne hosszan rábízni. Az uzsonna utáni szabad játékban is nagyon komoly szakmai feladata van az óvodapedagógusnak az alapprogram szabályozása alapján.

Részlet: 363/2012. (XII. 17.) Korm. rendelet az Óvodai nevelés országos alapprogramjáról

Az egészséges életmód alakítása
– az egészséges életmód, a testápolás, a tisztálkodás, az étkezés, különösen a magas cukortartalmú ételek és italok, a magas só- és telítetlenzsír-tartalmú ételek fogyasztásának csökkentése, a zöldségek és gyümölcsök, illetve tejtermékek fogyasztásának ösztönzése, a fogmosás, az öltözködés, a pihenés, a betegségmegelőzés és az egészségmegőrzés szokásainak alakítása;

AZ ÓVODAI ÉLET MEGSZERVEZÉSÉNEK ELVEI

Személyi feltételek
1. Az óvodában a nevelőmunka középpontjában a gyermek áll.
2. Az óvodában a nevelőmunka kulcsszereplője az óvodapedagógus, akinek személyisége meghatározó a gyermek számára. Jelenléte a nevelés egész időtartamában fontos feltétele az óvodai nevelésnek. Az óvodapedagógus elfogadó, segítő, támogató attitűdje modellt, mintát jelent a gyermek számára.
3. Az óvodapedagógusi tevékenységnek és az óvoda működését segítő nem pedagógus alkalmazottak összehangolt munkájának hozzá kell járulnia az óvodai nevelés eredményességéhez.

Az óvodai élet megszervezése
3. Az óvodai élet szervezésében a gondozásnak is kiemelt szerepe van. Az óvodapedagógus a gondozás folyamatában is nevel, építi kapcsolatait a gyermekekkel, egyúttal segíti önállóságuk fejlődését, együttműködve a gondozást végző munkatársakkal.

AZ ÓVODAI ÉLET TEVÉKENYSÉGI FORMÁI ÉS AZ ÓVODAPEDAGÓGUS FELADATAI
2. A kisgyermek első valódi játszótársa a családban, az óvodában is a felnőtt – a szülő és az óvodapedagógus. Az óvodapedagógus utánozható mintát ad a játéktevékenységre, majd amikor a szabad játékfolyamat már kialakult, bevonható társ marad, illetve segítővé, kezdeményezővé lesz, ha a játékfolyamat elakad. Az óvodapedagógus jelenléte teszi lehetővé a gyermekek közötti játékkapcsolatok kialakulását is.
3. A játékhoz megfelelő helyre és egyszerű, alakítható, a gyermeki fantázia kibontakozását segítő anyagokra, eszközökre, játékszerekre van szükség. Az óvoda és az óvodapedagógus feladata, hogy megfelelő csoportlégkört, helyet, időt, eszközöket és élményszerzési lehetőségeket biztosítson a különböző játékformákhoz, a gyakorló játékokhoz, a szimbolikus játékokhoz, konstruáló játékokhoz, a szabályjátékokhoz.

Munka jellegű tevékenységek
1. A személyiségfejlesztés fontos eszköze a játékkal és a cselekvő tapasztalással sok vonatkozásban azonosságot mutató munka és munka jellegű játékos tevékenység – az önkiszolgálás, a segítés az óvodapedagógusnak és más felnőtteknek, a csoporttársakkal együtt, értük, később önálló tevékenységként végzett alkalmi megbízások teljesítése, az elvállalt naposi vagy egyéb munka, a környezet-, a növény- és állatgondozás.
3. A gyermeki munka az óvodapedagógustól tudatos pedagógiai szervezést, a gyermekkel való együttműködést és folyamatos konkrét, reális, vagyis a gyermeknek saját magához mérten fejlesztő értékelést igényel.

DAJKA: A dajkaképzőn való részvétel még mindig nem kötelező,de már nagyon sok óvoda elvárja ,hogy az óvodai dajka is rendelkezzen ezzel az OKJ-s szakképesítéssel. OKJ-s képzésnek van követelménye,tematikája, tananyaga,tehát valamire ott megtanítják a leendő dajkákat,amit tőlük a munkáltatója el kell majd várjon,hiszen ezeket a feladatokat el kell végezze. Ha gyermekre tartósan felügyel,akkor a saját feladatát nem fogja tudni ellátnia,ami szerintem elég komoly probléma.

Pl. az egyik képző ezt sorolta fel,mint dajkai feladat:
A szakképesítéssel rendelkező képes:
- az óvodapedagógussal való együttműködésre
- a személyi gondozási, higiénés szokások kialakításában az öntevékeny cselekvésre
- az étel előkészítésére, az étkezés higiénéjének megteremtésére
- a gyermek tevékenységének aktív segítésére
- a beteg gyermek ápolására
- empátiára, toleranciára
- adekvát kommunikációra
- általános ismereteket speciális helyzetben alkalmazni
- a szakmai, etikai szabályok betartására, a szakmai értékek képviseletére
- módszeres munkavégzésre
- differenciált bánásmódra
- segítségnyújtásra, rendezvények, programok szervezésében
- betartani a munkavédelmi és tűzrendészeti szabályokat

Véleményem szerint az a lehetőség,hogy NOKS bevonható a jogszabály által meghatározott feladatokon kívül reggel 8-ig és délután az óvodai nem szakmai feladatok ellátására,nem lehet állandó,hanem időleges, egy olyan lehetőség,amivel akkor élhetnek az óvodák, ha már más módon nem tudják biztosítani az óvodai feladatok ellátását a személyi feltételek hiányában.

Tovább: MÁK tájékoztató levél munkakörök visszavonásáról -2020-2021.tanítási év