8 máj 2022

Alapító okirat ,szakmai alapdokumentum tartalmának jogszabályi háttere

Submitted by aranyosine

A nevelési-oktatási intézmény fenntartója május utolsó munkanapjáig hozhat döntést az intézménye fenntartói jogának átadásával, átalakításával ,megszüntetésével, átszervezésével kapcsolatban. Ez alapító okirat , tankerületi iskolák esetében szakmai alapdokumentum módosításával jár. Az alapító okirat ,alapdokumentum kötelező tartalmi elemeit a 368/2011.Korm.rendelet és az Nkt határozza meg.

Nkt.
4.§ 11.intézményátszervezés: minden olyan fenntartói döntés, amely az alapító okirat, szakmai alapdokumentum 21. § (3) bekezdés c)–j) pontjában felsoroltak bármelyikének módosulásával jár, kivéve a jogszabályváltozásból eredő módosítást és az olyan vagyont érintő döntést, amely vagyon a feladatellátáshoz a továbbiakban nem szükséges,

14a. köznevelési alapfeladat: a köznevelési intézmény alapító okiratában, szakmai alapdokumentumában meghatározott olyan köznevelési feladat, amely
a) óvodai nevelés,
b) nemzetiséghez tartozók óvodai nevelése,
c) általános iskolai nevelés-oktatás,
d) nemzetiséghez tartozók általános iskolai nevelése-oktatása,
e) kollégiumi ellátás,
f) nemzetiségi kollégiumi ellátás,
g) gimnáziumi nevelés-oktatás,
h) szakgimnáziumi nevelés-oktatás,
i) szakiskolai nevelés-oktatás,
j) készségfejlesztő iskolai nevelés-oktatás,
k) nemzetiséghez tartozók gimnáziumi nevelése-oktatása,
l) nemzetiséghez tartozók szakgimnáziumi nevelése-oktatása,
m) kiegészítő nemzetiségi nyelvoktatás,
n) felnőttoktatás,
o) alapfokú művészetoktatás,
p) fejlesztő nevelés-oktatás,
q) pedagógiai szakszolgálati feladat,
r) a többi gyermekkel, tanulóval együtt nevelhető, oktatható sajátos nevelési igényű gyermekek, tanulók óvodai nevelése és iskolai nevelése-oktatása,
s) azoknak a sajátos nevelési igényű gyermekeknek, tanulóknak az óvodai nevelése, iskolai nevelése-oktatása, kollégiumi ellátása, akik az e célra létrehozott gyógypedagógiai, konduktív pedagógiai nevelési-oktatási intézményben, óvodai csoportban, iskolai osztályban, kollégiumi csoportban eredményesebben foglalkoztathatóak,
t) a gyermekgyógyüdülőkben, egészségügyi intézményekben rehabilitációs intézményekben tartós gyógykezelés alatt álló gyermekek tankötelezettségének teljesítéséhez szükséges oktatás,
u) pedagógiai-szakmai szolgáltatás,
v) utazó gyógypedagógusi, utazó konduktori hálózat működtetése,
w)nemzetiségi alapfokú művészetoktatás,
x) kiegészítő nemzetiségi óvodai nevelés
lehet,

27.székhely: az alapító okiratban, szakmai alapdokumentumban meghatározott, a köznevelési intézmény alapfeladatának ellátását szolgáló feladatellátási hely, ahol képviseleti jogának gyakorlására jogosult vezetőjének munkahelye található,

84.§ (7)A fenntartó, a tankerületi központ, valamint az állami felsőoktatási intézmény által fenntartott intézmény esetében az oktatásért felelős miniszter legkésőbb az intézkedés tervezett végrehajtása éve májusának utolsó munkanapjáig hozhat döntést
a) a nevelési-oktatási intézmény fenntartói jogának átadásával,
b) a nevelési-oktatási intézmény átalakításával, amely történhet:
ba) egyesítéssel, amely lehet beolvadás vagy összeolvadás,
bb) szétválasztással, amely lehet különválás vagy kiválás,
c) a nevelési-oktatási intézmény megszüntetésével,
d)a nevelési-oktatási intézmény átszervezésével
kapcsolatban.

2011. évi CXCV. törvény az államháztartásról
8/A. § (1) Az Országgyűlés vagy a Kormány által alapított költségvetési szerv alapításáról jogszabályban, más alapító szerv által alapított költségvetési szerv esetén alapító okiratban kell rendelkezni. Jogszabállyal alapított költségvetési szerv esetén - a jogszabályban megjelölt alapítási időpontot megelőzően - a költségvetési szerv alapításáról alapító okiratot is ki kell adni.

368/2011.Korm.rend [Az Áht. 8/A. § (1) bekezdéséhez] *
5. § (1) Az alapító okirat tartalmazza a költségvetési szerv
a) megnevezését magyar nyelven,
b) székhelyét, telephelyeit,
c) alapításáról rendelkező jogszabály teljes megjelölését, ha az alapításról jogszabály rendelkezett,
d) irányító szervének vagy felügyeleti szervének megnevezését, székhelyét,
e) illetékességét, működési területét,
f) közfeladatát, alaptevékenységét, ezek kormányzati funkció szerinti megjelölését és főtevékenységének államháztartási szakágazati besorolását,
g) vezetőjének megbízási rendjét, és
h) alkalmazásában álló személyek jogviszonyának megjelölését.
(2) Az alapító okirat - az (1) bekezdésben foglaltakon túl - az alábbiak fennállása esetén tartalmazza a költségvetési szerv
a) megnevezését idegen nyelven és rövidített nevét,
b) jogelődjének megnevezését, székhelyét,
c) vállalkozási tevékenysége felső határát a módosított kiadási előirányzatok arányában,
d) megszűnésének időpontját vagy pontos feltételét, ha a költségvetési szerv határozott időre vagy bizonyos feltétel bekövetkeztéig jön létre.
(3) Ha az Áht. 9. § a) pontja szerinti alapítói jogok gyakorlására jogosult és az irányító szerv személye nem azonos, az alapító okiratban mindkettőt meg kell jelölni.
(4) Az alapító okirat módosítása esetén el kell készíteni és a módosító okirathoz csatolni kell az alapító okirat módosításokkal egységes szerkezetbe foglalt változatát is. Az alapító okirat módosításokkal egységes szerkezetbe foglalt változatát nem kell hitelesíteni, arra vonatkozóan a Kincstár igazolja, hogy az alapító okirat egységes szerkezetbe foglalt változata megfelel az alapító okirat módosítások szerinti tartalmának.

Nkt 21.§
(3)A köznevelési intézmény alapító okirata, szakmai alapdokumentuma tartalmazza
a) az alapító és a fenntartó nevét és székhelyét,
b) az intézmény – az e törvény felhatalmazása alapján kiadott miniszteri rendelet alapján meghatározott – hivatalos nevét,
c) az intézmény típusát,
d) az intézmény
da) feladatellátási helyét,
db) székhelyét,
dc) tagintézményét,
dd) telephelyét,
e) feladatellátási helyenként az alapfeladatának jogszabály szerinti megnevezését,
f) nevelési, oktatási feladatot ellátó feladatellátási helyenként felvehető maximális gyermek- vagy tanulólétszámot alapfeladatonkénti és munkarendenkénti bontásban,
g) iskolatípusonként az évfolyamok számát,
h) alapfokú művészetoktatás esetén a művészeti ágak, azon belül a tanszakok megnevezését,
i) szakgimnázium esetén a szakképesítés megnevezését, azonosító számát, szintjét, szakiskola esetén a szakképesítés, szakma, részszakma megnevezését, azonosító számát, szintjét,
j) a feladatellátást szolgáló vagyont, továbbá a vagyon feletti rendelkezés vagy a vagyon használati jogát,
k) az önálló költségvetéssel rendelkező intézmény esetében a gazdálkodással összefüggő jogosítványokat.